2015. augusztus 19., szerda

Jennifer L. Armentrout - Obszidián

Obszidián (Luxen #1)

Kiadó : Könyvmolyképző kiadó
Oldalszám : 422
Sorozat : Luxen
Következő rész : Ónix

Fülszöveg Az újrakezdés szívás. 
Amikor - éppen az utolsó középiskolai évem előtt - Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült. 
Aztán a srác megszólalt. 
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt - akkor valami történt. Valami váratlan. 
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem. 
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam. 
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam...

Ez volt az a könyv,amit eleinte nem is akartam elolvasni,de annyi helyről hallottam,hogy milyen jó,annyi blogger imádta és ezután úgy döntöttem,hogy adok neki egy esélyt. Megbántam? Háát..

Adott egy lány az édesanyjával,akik úgy döntenek,hogy szükségük van egy kis levegő változásra,ezért elköltöznek egy isten háta mögötti kisvárosba és természetesen a szomszédban a világ leghelyesebb pasija lakik a húgával. Katy,a főhősnőnk - aki egyébként egy könyves blogot vezet - addig elképesztően helyesnek találja a szomszéd srácot,Daemont,amíg az ki nem nyitja a száját. Miután a fiú elég sajátos stílusban bemutatkozik a lánynak,Katy összetalálkozik Dee-vel,Daemon testvérével,akivel nagyon jól kijönnek és legjobb barátnők lesznek,ám ezt Daemon nem nézi jó szemmel. Miután Dee arra kötelezi ikertestvérét,hogy legyen kedvesebb Katyvel és találkozzon vele többet, Daemon kénytelen Katyvel tölteni a szabadidejét. A lánynak azonban feltűnik,hogy az ikrek néha milyen különösen viselkedik és hogy furcsa dolgok történnek a közelükben...Miután megtudja,hogy Daemon és Dee valójában idegenek egy másik galaxisból az élete hatalmas fordulatot vesz. Mivel meg van jelölve,ez az arumoknak (az ikrek ellenségeinek) kitűnő lehetőséget ad arra,hogy megtámadják és kiszedjék belőle hol találhatnák meg a luxeneket. Ezért Katy kénytelen Daemon közelében maradni,akit gyűlöl,de ugyanakkor vonzódik is hozzá. Azonban az arumokat ez se tántorítja el attól,hogy megtámadják őket...

A történet alapjában véve egész egyedi,hiszen nem sok idegenes könyvet adnak ki és én még ezelőtt nem olvastam ilyen témában,szóval kezdésnek nem volt rossz. Jennifer igazán jól felépítette a luxenek világát,a történetük is nagyon tetszett,DE én nem tudtam szabadul attól az érzéstől,hogy egyes jelenetek nagyon hasonlítanak az Alkonyatra. Egy idő után ez kezdett zavarni és egy picit elvette a kedvem az olvasásától,de miután befejeztem,mégis úgy éreztem,hogy nem volt ez egy rossz könyv és jól tettem,hogy adtam neki egy esélyt.

Obszidián, a kitűnő fegyver az arumok ellen
A karakterek közül egyértelműen Dee és Katy lett a kedvencem. Dee tipikusan az a karakter,akit nem lehet nem szeretni és szerintem legtöbben egy ilyen barátnőre vágynak,mint ő.  Katy az a fajta szereplő,akivel könnyű azonosulni,főleg azoknak,akik ugyanúgy lelkesednek a könyvekért,mint ő. Nem volt az a nyafogós típus és nem félt visszaszólni,nem bújt vissza a csigaházába,ha valaki szórakozott vele. Daemon hangulatváltozásaitól a könyv végére már frászt kaptam. Az egyik pillanatban kedves volt Katyvel,a következőben meg már újra egy seggfej volt. (Bár azért imádtam a szócsatáikat Katyvel ) Mindezek ellenére a karaktere egész szerethető volt és imádtam a humorát,de azért a következő részekben remélem visszavesz ebből a bunkó stílusból. A többi luxen/idegen nagyon idegesített...Nekik egyszerűen semmi nem volt jó,mindig azon problémáztak,hogy buktatja majd le őket Katy stb. Köztük van ugye Ash,aki ki nem állhatja Katyt és erőteljesen pályázik a "Daemon barátnője" címre. Az egyik kedvenc jelenetem pont a két lány között zajlik le,ott egyszerűen nem bírtam abbahagyni a nevetést.


Borító : nem igazán tetszik,valószínűleg a zöld szín miatt, 5 / 3-ra értékelném. Ami még említésre méltó a borítóval kapcsolatban,hogy a borítón lévő srác elvileg magyar származású.
Kedvenc jelenet : spagetti+Katy+Ash esete; mikor Daemon elmondja az igazságot Katynek,hogy mik is ők ; az együttalvás ; a nyom elhalványítása
Függővég : hogyan alakul Daemon és Katy kapcsolata
Mit várok a folytatástól : nagy elvárásaim nincsenek a folytatással kapcsolatban,viszont abban reménykedek,hogy az írónő kezd valamit a "bunkó Daemon" karakterével.

Összességében nem volt ez egy rossz könyv,nem tartozik majd a kedvenceim közé,de azért kíváncsi vagyok,hogy mi lesz ennek az egésznek a vége.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése