An exhilarating and heart-wrenching love story about a girl who learns to live from a boy who intends to die.
Kiadó : Maxim könyvkiadó - Dream válogatás
Oldalszám : 432
Sorozat : önálló YA könyv
Kiadás éve : 2015
Fülszöveg : Theodore Finchet elbűvöli az elmúlás. Már több módját is kipróbálta, hogy véget vessen az életének. Ám a világ jó és szép dolgai, legyenek azok bármilyen kicsik, minden egyes alkalommal megakadályozták ebben. Violet Markey úgy él, hogy csak a jövőbe néz, számolja a napokat az érettségiig, és azt tervezi, hogy elhagyja a várost, ahol minden a nővére halálára emlékezteti. Egy hihetetlen véletlen megváltoztatja mindkettőjük életét. Amikor Finch és Violet az óratorony párkányán találkozik, még nem tudják, ki menti meg a másikat. Aztán egy iskolai projekten azt a feladatot kapják, hogy fedezzék fel saját államukban a ,,természet csodáit", de Finch és Violet közösen egy sokkal fontosabb utazásra indulnak...
Finch Violet mellett önmagára talál, és a lány megismeri néha kicsit furcsa, de vicces, nyitott,
jókedvű oldalát. A fiú pedig eléri Violetnél, hogy már ne számolja a napokat az utazásig, és készen álljon egy új életre. De ahogy Violet világa egyre inkább kinyílik, Finché úgy zsugorodik.
Nem igazán olvastam mostanában ilyen jó YA könyvet, mint ez. Körülbelül amióta bejelentették, hogy megjelenik, azóta vártam hogy olvashassam. Rengeteg jót hallottam róla és az egyik barátnőm is olvasta és neki hatalmas kedvence lett, úgyhogy egyértelmű volt, hogy én is el fogom olvasni. Sokan hasonlítják a Csillagainkban a hibához, az Eleanor és Parkhoz valamint a Papírvárosokhoz, de bátran ki merem jelenteni, hogy ez a könyv mindegyiknél jobb.
A történet Finchről szól, akit mindenki megbélyegzett nyominak, különcnek, furcsának és ezek rokon értelmű megfelelőinek tart. Finch a halál megszállottja és komoly mentális betegségben szenved. A történet onnan indul, hogy Finch az óratorony párkányán áll és azon gondolkodik, hogy vajon ez-e a megfelelő nap a halálra, amikor is megjelenik Violet odafent, akit komoly veszteség ért, ugyanis elvesztette a nővérét. Violet bepánikol és nem tud visszamászni, ezért Finch segít neki és később úgy állítják be az egészet mintha Violet mentette volna meg Finchet. Finchnek megtetszik a lány és ezért a " Fedezd fel Indianát" projektmunkában Violetet választja párnak. A két fiatal bejárja Indiana államot és közben kialakul a szerelem is közöttük. Gyakorlatilag mindketten segítik a másik fellépülését, megmentik egymást. Finch és Violet, ha csak rövid ideig is , de boldogok együtt, de mint minden jónak egyszer vége szakad és onnantól kezdve az élet nem csak a szerelemről és boldogságról szól számukra...
Eleinte nem igazán tudtam, milyen a kapcsolatom ezzel a könyvvel. Tetszett és nagyon jó volt, de nem éreztem azt, hogy imádom, kedvencem lesz és ehhez hasonlók. Ez volt úgy a 200. oldal körül, úgyhogy elég aggasztó volt az egész. Nagyban közrejátszott az is, hogy a Papírvárosokhoz hasonlónak találtam. Aztán egy idő után faltam az oldalakat, az utolsó 150-180 oldalt egy délután alatt kiolvastam és azt vettem észre, hogy kedvenc lett. Sejtettem, hogy mi lesz a vége, de az utolsó pillanatig reménykedtem, hogy nem, nem teheti az írónő ezt velem, de mégis, megtette. És én ott kikészültem. Nem sírtam rajta, nem könnyeztem meg, de érdekesen hatott rám lelkileg.
Ahhoz képest, hogy YA könyv, elég komoly és elgondolkodtató témája van. Manapság nem veszik komolyan a mentális betegségeket, nem figyelnek a jelekre és sajnos rengeteg fiatal kerül ilyen helyzetbe, mint a főszereplők. A könyv felhívja a figyelmet ezekre a betegségekre és burkoltan azt üzeni, hogy vegyük észre a jeleket, segítsünk az ilyen embereknek. Remekül kiemeli a mai társadalom számos alaphibáját, az állandó kiközösítést, a megbélyegzést és a szüntelen bántást, valamint az emberi felületességet. Szörnyű belegondolni, hogy hány ember érezhet így az előbb felsorolt dolgok miatt és mire szánhatja rá magát ilyenek után.
This isn’t a book for kids with depression. It’s for kids with friends who have depression.
A szereplőket egyszerűen imádtam. Finch különc, furcsa és egyedi stílusa igazán szerethető, rég találkoztam már ilyen jó karakterrel. Finch élete nem egyszerű, a szülei elváltak, az apja egy förtelmes alak, a gimiben mindig bántják, ezért is volt nagyon jó a Violettel közös jeleneteiket olvasni. Végre jutott neki egy kis boldogság! Bár a történet vége felé picit megharagudtam rá, de ugyanakkor meg is tudom érteni. Voltak dolgok, amiket máshogy csináltam volna a helyében, de mindennek így kellett történnie, hogy ez a könyv ilyen jó lehessen.
Violet egy igazán erős lány lélekben. Elképzelni sem tudom, milyen lenne egy ilyen helyzetben. Persze, ő is szenved, de nem beszél róla. Ő tipikusan egy olyan karakter, aki bárhol szembe jöhetne veled. Nem hisztis, nem cselekvésképtelen, semmi túlbonyolított nincs benne, egy sima hétköznapi lány és épp ez teszi szerethetővé. Finch-csel eszméletlenül aranyosak voltak együtt, imádtam a jeleneteiket. Az utolsó oldalon lévő mondat különösen tetszett, ő az, aki abszolút megérdemli a boldogságot.
Összességében a kezdeti nehézkes indulás után az egyik kedvencemmé nőtte ki magát és nagyon közel került a szívemhez a történet. Nem hiszem, hogy ilyen témában ettől jobbat lehetne írni. Imádtam.
5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése